A Facebook jelenlegi 300 millió regisztrált tagja közül 30 millióan naponta új és személyes bejegyzéseket tesznek közzé a világhálón, mások pedig ezekre reagálnak. Virtuális vagy valódi kapcsolatok, barátságok alakulnak ki. Anett Cepela és Bertolt Meyer, a Zürichi Egyetem Pszichológiai Intézetének két szociálpszichológusa megvizsgálta, hogy mekkora szociális ereje van a Facebook-közösségnek. 2007-ben a Michigani Állami Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy az online hálózatok tagjai boldogabbaknak érzik magukat az ilyen oldalakat nem látogató társaiknál.
Meyer és Cepela viszont most arra a következtetésre jutott, hogy ennek az érzésnek a kialakulása nagyban függ attól, hogy ki, milyen személyiség. Általában extrovertált emberek látogatják gyakran a Facebookot, mivel vonzó számukra az információ- és tapasztalatcsere lehetősége. Meyer elmondta, hogy a mérleg nyelve a magukat az oldalon nem regisztráló tagok felé billen, ők érzik magukat boldogabb embereknek. Ráadásul ezzel párhuzamosan jobb a pszichikai egészségi állapotuk és lelkiismeretesebbeknek mondhatók.
A felmérésbe összesen ezer embert vontak be, közülük 681-en (345 nő és 336 férfi) online töltötték ki a kérdőívet. Az életkoruk 13 és 89 év között változott, az átlagéletkoruk 26 év volt. A megkérdezettek válaszainak összesítésekor kiderült, hogy mindegyiküknek átlagosan 187 barátja van a közösségi oldalon. A tanulmány alapját a Big Five-nak nevezett, öt személyiségtípusra épülő rendszer jelentette. Ennek segítségével ugyanis a pszichológiai kutatásokban megállapítható, hogy valaki milyen karakterű ember.
Az első csoport a neurotizmus kontra emocionális stabilitás. Ebből az állapítható meg, hogy valaki mennyire gyorsan nyeri vissza az érzelmi egyensúlyát. A második csoport az introverzió kontra extraverzió, amely azt írja le, hogy valaki inkább visszahúzódó és magába forduló ember-e, vagy nyitott, magabiztos. A harmadik csoport a nyitottság és konzervatív viselkedés. A negyedik jellemző az elviselhetőség és verseny. Ebből az mérhető le, hogy valaki harmóniára törekszik-e vagy inkább másokkal szemben bizalmatlan és a saját érdekeiért harcol. Az utolsó típus pedig a lelkiismeretesség. Ebből az derül ki, hogy valaki mennyire kötelességtudó, fegyelmezett és megbízható vagy inkább pontatlan és hanyag.
A válaszadók közül 573-an írták azt, hogy van profiljuk a Facebookon és 335-en úgy nyilatkoztak, hogy más közösségi honlapot is látogatnak. "Amennyiben az extraverziót vizsgáljuk, mint személyiségtulajdonságot, akkor megállapítható, hogy az extrovertált emberek több időt töltenek a Facebookon és ezzel nagyon elégedettek" - hangsúlyozta Meyer. Ez azonban nem a közösségi portálra, hanem az egyes személyekre vezethető vissza. Amennyiben nem létezne a Facebook, akkor más információ- és tapasztalatcserés lehetőséget keresnének maguknak. A honlapot rendszeresen nem látogató 681 megkérdezett felhasználó közül 46-nak egyáltalán nem volt profilja a Facebookon, míg 62-en úgy nyilatkoztak, hogy egyik közösségi portálnak sem tagjai.
"Ebben a csoportban kevesen voltak azok, akiknek semmilyen tapasztalatuk sem volt a Facebookkal, éppen ezért az ő véleményüket óvatosan kell kezelni. Ennek ellenére megállapítható volt, hogy az ebbe a csoportba tartozó személyek a munkahelyükön sikeresebbek és lelkiismeretesebbeknek is mondhatók. Ugyanakkor ők kicsit idősebbek is, amit mindenképpen figyelembe kell venni" - szögezte le Meyer. A zürichi szakemberek mindenesetre a közeljövőben további tanulmányokat végeznek a felmerült kérdések megválaszolására.
Érdekesség, hogy az Össznemzeti Boldogsági Index (Gross National Happines, GNH) a Facebook-használók üzeneteiből számítja ki, hogy az Egyesült Államok lakossága éppen milyen kedvében jár. A közösségi portál üzemeltetői pszichológusokkal közösen osztályozták a több mint 300 millió felhasználó hangulatjelentésében található pozitív és negatív jelentésű szavakat.
