Egyes elemzők már az eredeti, 45 dolláros "kikiáltási" árat is fantasztikusan magasnak tartották, különösen a cég pénzügyi adataihoz viszonyítva. A LinkedIn tavaly ugyanis 243 millió dolláros forgalom mellett mindössze 15 millió dolláros profitot termelt - nem csoda, hogy sokan értetlenkedtek a cég értékét 4,5 milliárd dollára tevő eredeti részvényár láttán is.
Még az optimistákat is meglepte a siker
Mint ismeretes, a Skype és a LinkedIn IPO-ja (initial public offering - kezdeti nyilvános részvénykibocsátás) tartotta lázban az utóbbi időben az információtechnológiai lapok üzleti folyamatok iránt fogékonyabb hányadát. A Skype-ot az utolsó pillanatban felvásárolta a Microsoft, így a nagy lépéssel a LinkedIn egyedül maradt. A tegnap végrehajtott pénzügyi manőver technikai szempontból sikeresen le is zárult, pénzügyi következményei azonban az iparág jól informált megfigyelőit is meglepték.
A LinkedIn IPO-ja nem véletlenül váltott ki nagy figyelmet: a Google óta nem ment tőzsdére jelentős webes cég - ez a jelenség pedig a dotkom-lufi meghatározó eleme volt. Ugyan párhuzamot vonni azzal az érával korai lenne, az IPO mindenképp egy új korszakot nyithat a Szilícium-völgy életében. A Facebook-féle befektetési modell ugyanis megkerüli az IPO-t, a kezdeti magánbefektetők mellé újak társulnak, a cég organikus fejlődéséhez szükséges pénzt pedig nem a tőzsdéről, hanem a tulajdonosokon keresztül folyik be. Ebben a modellben a nagybefektetők gyakorlatilag kiszorítják a kisbefektetőket és az alapokat, és megtartják maguknak a cég gyors értéknövekedéséből eredő profitot.
A nagy nap
A LinkedIn több mint 7,8 millió részvényt kínált eladásra egyenként 45 dolláros áron, ebből 4,8 millió új részvény, 3 millió pedig a meglévő befektetők által felkínált papír. A kibocsátásban segédkező intézmények további 1,2 millió részvényt vásárolhatnak a tőzsdére lépést követően, így összesen 9 millió papír talál gazdára, ez a cég tulajdonrészének 9,5 százaléka.
A közösségi oldal a Facebook árnyékában nőtt nagyra - jelenleg több mint 100 millió visszatérő felhasználója van, szemben a Facebook 700 milliót közelítő felhasználói bázisával. Ennek ellenére a LinkedInnek sikerült megragadnia egy olyan igényt, amely a Facebook profiljától idegen: ez a hálózat a szakmai kapcsolatoké, itt a profiloldalra nem a kedvenc filmek és sorozatok kerülnek fel, hanem a szakmai tapasztalatok és elért eredmények. A LinkedIn kialakult funkciója is ennek megfelelő: a munkaadók alkalmazottakat, az alkalmazottak pedig munkahelyet keresnek rajta, a csoportokon belül pedig általában színvonalas diskurzus folyik egy-egy szakma kérdéseiről.
A LinkedIn üzleti modellje is ennek a funkciónak felel meg. Alapesetben a profiloldal csupán egy online önéletrajznak felel meg, a fizetős funkciókat használva azonban megnyílnak a hálózat fejlett funkciói is. Pénzért küldhetünk üzenetet ismeretlen (közösségi hálónkon kívüli) felhasználónak, és ugyanígy fizetni kell a komplexebb keresési szűrésekért és az egyéb, szakmai felhasználók számára hasznos funkcióért is - a bevételi oldal bővülése pedig arra utal, hogy ezek a funkciók értékesek, népszerűek, és sokan fizetnek is érte.
A szakmai reputáció súlyának növekedésével mind a munkavállalók/munkakeresők, mind az alkalmazók számára egyre fontosabb egy ilyen szolgáltatás, ahol fel lehet venni a kapcsolatot a korábbi munkaadóval vagy korábbi alkalmazottakkal, be lehet mutatni, illetve ajánlani lehet egymást. Az ilyen ajánlások amúgy is fontos részét képezik a szakmai életnek, triviális tehát létrehozni az ezt leképező online rendszert - ez a LinkedIn.
Új dotkom lufi?
Bár az IPO neve sok fejben összefonódott a dotkom-lufival, a LinkedIn (és a Skype tervezett) tőzsdére vonulása alapvetően különbözik az 1999-2001 között divatosaktól. A legfontosabb, hogy a lufi idején hierarchia, üzleti modell és sokszor valódi termékek nélküli cégek mentek tőzsdére - a befektetők pedig minden jónak látszó ötletre ugrottak. Azonban mind a Skype, mind a LinkedIn komoly, megállapodott cégek, stabil jövedelemmel - és a LinkedIn esetében vékony, de valódi profittal.
Egyelőre a Facebook-modell sokkal vonzóbb a nagyobb befektetők számára, az IPO ennek megfelelően a techbizniszben várhatóan a közeljövőben sem hódít nagyobb teret, mint eddig. A LinkedIn esetében azonban a befektetők úgy érezték, hogy itt az ideje fokozatosan kiszállni a cégből - a tőzsdén pedig gyakorlatilag percek alatt meg lehet szabadulni akár egy nagyobb részvénypakettől is, anélkül, hogy aktívan vevőt kellene keresni rá.
A LinkedIn számláira befolyó sok százmillió dollárnak meglesz a helye: az online álláskeresés és reputációépítés területén számos szolgáltatás indult mostanában, így a Klout, a Quora, vagy az Elance is ebben utazik. A LinkedIn százmilliós felhasználói bázisa mellé folyamatos fejlesztésekre lesz szükség (esetleg néhány szolgáltatás felvásárlására is), ahhoz, hogy jelenlegi vezető pozícióját megtarthassa.
