Kiadta a Firefox 5 első publikus bétaváltozatát a fejlesztésért felelős Mozilla Foundation. A megszokottól eltérően nincs új kezelőfelület, és az újdonságok listája is meglehetősen rövid. A változás hátterében természetesen a felgyorsított kiadási ütem áll, a mindössze két hónapja kiadott Firefox 4 óta csak apróbb módosítások kerültek a kódba, jelentős átírásra nem volt idő.
Apró változások
A Firefox 5 így megtartja a négyes verzióban már megismert kezelőfelületet, érzékelhető változást nem tapasztaltunk. A változások alacsony számának köszönhető, hogy az általunk használt pluginek többsége már megbízhatóan fut az 5-ös verzióval. Bár néhány lassabban frissített plugin beakadhat, a bővítmények kezelését illetően most gyakorlatilag semmi nem változott, így a szokásos kompatibilitási probléma nem jelentkezik hangsúlyosan.
Fejlődött azonban a megjelenítésért felelős motor, amely így már támogatja a CSS animációt, valamint jobban kezeli a HTML5 canvas címkéjét. Frissítést kapott a JavaScript-motor is, illetve javítottak a memória- és hálózatkezelésen is a programozók. Méréseink szerint a Firefox 4.0.1-hez képest mintegy 10 százalékot gyorsult a JavaScript-futtatási teljesítménye, SunSpider 0.9.1 alatt.
A négyes verzióban megjelent, azonban kissé eldugott Do Not Track funkció jól láthatóbb helyre került, az Options menü Privacy fülén ez lett a legelső opció. Ha ezt a funkciót bekapcsoljuk, a böngésző közli az általunk látogatott oldalakkal, hogy a tevékenységünk követésébe nem egyezünk bele. Ugyan ez egyelőre semmire nem kötelezi az oldalakat és a hirdetőket, az Egyesült Államokban már előkészítés alatt lévő szabályozás az opció kipipálását törvényes súllyal látná el - a felhasználót pedig ebben az esetben nem lehetne különböző oldalakon keresztül azonosítani.
Újdonság, hogy ezentúl a böngészőből is változtathatunk a frissítési gyakoriságon, attól függően, hogy a stabilitás és a legújabb funkciók között hol a személyes preferenciánk. Az About oldalon lehet választani a kitesztelt és abszolút stabil, a béta, illetve a legfrissebb fejlesztéseket tartalmazó Aurora csatorna között. Ez utóbbi a nightly verziók és a béta között helyezkedik el, minőségében nagyjából a Chrome Dev csatornájának felel meg, vagyis hétköznapi használatra nem ajánlott, inkább csak fejlesztőknek.
Gyorsan, sűrűn
Az új kiadási tempó a klasszikus linuxos fejlesztési módszer, az "add ki gyorsan, add ki sűrűn" Mozilla-féle változata. A Chrome fejlesztésénél már sikeresnek bizonyult kiadási tempó azt jelenti, hogy az egymástól függetlenül fejlesztett böngészőfunkcióknak nem kell egymásra várniuk, ahogy egy adott fejlesztés elkészül, kikerülhet a felhasználók elé - amely funkciók pedig elszalasztják a kiadási ablakot, bekerülnek a következő, menetrendszerűen érkező verzióba. A lassúbb kiadási modellben hiába készültek el egyes modulok hamarabb, várni kellett a legutolsó betervezett funkció elkészültére, majd egy csomagban jelent meg az összes.
Az egymástól jelentősen különböző, ám lassan érkező főverziók előnye, hogy telepítésük vállalati környezetben sokkal könnyebb - ezért például az Internet Explorer meg is tartotta ezt a fejlesztési, kiadási filozófiát. Az elsősorban egyéni felhasználók számára tervezett böngészők esetében azonban a gyorsabb kiadás nem jelent ekkora problémát, és bőven ellensúlyozza, hogy a biztonsági és kényelmi funkciók gyorsabban bekerülnek a stabil böngészőbe.
