Ingyenességük ellenére napjaink egyik legtöbb pénzt megmozgató szoftverei a böngészők. Ezeken keresztül válik ugyanis elérhetővé az internet, hihetetlen ütemben bővülő digitális tartalmaival, legyen az hír, kép, videó vagy újabban komplett alkalmazások. Ráadásul - ha hihetünk az előrejelzéseknek - a területben még mindig rengeteg potenciál van, ahogy egyre több és egyre többféle eszköz csatlakozik a világhálóra, gondoljunk csak a felhőalapú szolgáltatásokra vagy a mobil eszközök dinamikus térnyerésére.
Nem véletlen tehát, hogy minden eddiginél nagyobb a választék, amikor böngészőt keresünk magunknak. Az iparág óriásai, mint a Microsoft, a Google vagy az Apple ugyanúgy igyekeznek minél nagyobb szeletet kihasítani a tortából, mint az erre a területre specializálódott cégek, gondolok itt elsősorban a Mozillára és az Operára.
A nagyok között az egyetlen európai cég az Opera, mely már szinte a kezdetektől, 1994 óta fejleszti programjait. Kezdetben csak PC-re, majd - meglátva a területben rejlő potenciált - mobil eszközökre is. Ők a piacvezető Mini, a Mobile, a Wii Internet Channel és számos egyéb készülék (tv, set-top-box) böngészőjének fejlesztői. Ezen a területen a többiek előtt járnak, nincs még egy cég, aminek ennyire széles lenne a portfóliója, mint nekik. Nem csoda, hogy bevételeik négyötödét a mobilüzletág adja.
Az asztali böngésző azonban korántsem ennyire sikeres. Felhasználói bázisa stabilnak mondható ugyan, de globális szinten régóta megrekedt a 2-3%-os tartományban. Ez ugyan növekvő felhasználói tábort jelent, hiszen az internetezők száma rohamosan emelkedik a világban, és egyes térségekben az Opera felhasználói meglepően nagy arányban képviseltetik magukat (például Oroszországban vagy a Távol-Keleten), mégis a jóval később érkező Firefox vagy a legújabb üdvöske, a Chrome eredményéhez viszonyítva meglehetősen szerény teljesítmény.
Ráadásul a felhasználói arány akkor sem nőtt, amikor az Opera egyértelműen jobb volt a riválisoknál. Az utóbbi években viszont mind sebességben, mind funkciókban lemaradni látszik. Utóbbi esetében nem is annyira a mennyiség, hanem inkább a minőség hiányzik, a felhasználók ugyanis vevők lettek olyan újdonságokra, amik az Operában nem, de más népszerű böngészőkben benne voltak. A széleskörű internetelérés következménye, hogy már nemcsak a technika megszállottjai használják a világhálót, hanem teljesen laikusok is. Ők pedig a sok funkció helyett inkább az egyszerű, logikus és gyors működést részesítik előnyben.
Ahhoz tehát, hogy az Opera versenyben maradhasson, meg kellett újulnia, és integrálnia kellett a többi böngésző által bevezetett vívmányokat. Ennek a folyamatnak volt első állomása az Opera 10. Amint azt a béta kapcsán írt bemutatónkban ismertettük, a szeptemberben véglegesített jubileumi változat egy jó lépés volt a helyes irányba. Csak éppen nem elég, hiszen nem pótolt minden hiányosságot.
A teljes cikk és a tesz elolvasásához kattintson ide 
