Az elmúlt hetekben több fontos hírről is beszámoltunk, ezeken végigfutva pedig nagyjából lekövethetők a böngészők területén végrehajtott lépések, elsősorban a nagyobb megjelenések, valamint az ezekkel kapcsolatos értekezések révén. A legnagyobb visszhangot egyértelműen a Firefox 4, valamint az Internet Explorer 9 kapta, hiszen ezek pótoltak némi elmaradást, jelentős késlekedést, eközben azonban befutott a Chrome 10 stabil, valamint a Chrome 11 fejlesztői változata, a Safari 5.04, az Opera v10.11 bétája. (Utóbbihoz az újonnan megnyílt Opera app store, az Opera Mini 6, illetve az Opera Mobile 11 csatlakozott). Elérhetővé vált a Firefox 4 Mobile RC, a Microsoft pedig további lépéseket tett az Internet Explorer 6 eltemetése felé vezető úton.
Az erőviszonyok jól kirajzolódnak a NetApplications szokásos felmérésében, különösen akkor, ha ezeket összevetjük a két évvel korábban mért adatokkal. Ebből azt láthatjuk, hogy az Internet Explorer 57 százalékon áll (a korábbi 67 százalék helyett), második továbbra is a Firefox (amely 22-ről 23 százalékra tudta javítani saját eredményét), a harmadik helyre a Chrome jött fel, amely megötszörözte befolyását és immár 10 százalék felett áll. Eközben a Safari a negyedik, 3 helyett már 6 százalékkal, az Opera pedig tovább stagnál alig 2 százalék felett. Ebből kiindulva leszögezhetjük, hogy - dacára a korábbi, ezzel ellentétes híreknek - a Chrome és a Safari elsősorban a Microsoft behemótjától tudtak elhódítani komoly területeket, miközben a Firefox megőrizte befolyását.
Szembetűnő, és ezt szinte minden, az új böngészőkkel, valamint az azok közötti versennyel kapcsolatos elemzés megemlíti, hogy a riválisok minden korábbinál jobban hasonlítanak egymásra, mind a kinézetet, mind pedig a támogatott technológiákat, valamint az egyes weboldalak megjelenítését illetően. A Chrome által meghonosított kezelőfelületet szinte egy az egyben lekoppintotta a Firefox 4, az Internet Explorer 9 is ebbe az irányba indult el (bár a Microsoft nyilván elsősorban a sebesség terén igyekezett behozni jelentős lemaradását), miközben kiemelt szerep jutott a HTML 5, valamint a WebGL támogatásának (néhány kivétellel). Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a Mozilla sűrítené a megjelenéseket, lemásolnák a Google által alkalmazott stratégiát, vagyis 5-6 hetente bukkanna fel az újabb verzió, hogy minél gyakoribb és gyorsabb váltásra ösztönözzék felhasználóikat.
Egyes vélemények szerint azonban itt már nem csak böngészőkről, hanem többé-kevésbé önálló platformokról is szó van, amelyek nagyon is komoly harcot indítottak mind az asztali számítógépek, mind pedig a mobil szegmens terén. Fontos változásként értékelik, hogy a különböző kiegészítőkre már kevesebb hangsúlyt helyeznek a fejlesztők, ezek szerepét az úgynevezett app-ok, vagyis a böngészőn belül futtatott alkalmazások veszik át, miközben az új szereplők igyekeznek a lehető legjobban lefedni a teljes felhasználói élményt.
Kitűnő példa erre a Google Chrome OS, amely gyakorlatilag a böngészőre épített operációs rendszer. A keresőcég valószínűleg helyesen érezte, hogy ezen áll vagy bukik minden, a jövőben pedig a böngésző jut majd minden korábbinál fontosabb szerephez. Nem véletlen, hogy a többiek is szeretnék kiterjeszteni befolyásukat a mobil szféra készülékeire: az Apple számára egy meglehetősen jól skálázható operációs rendszer áll rendelkezésre, a HP szintén a teljes pályát lefedné saját WebOS platformjával (amely a jövőben minden PC-n megjelenik majd), míg a Microsoft egyelőre az Internet Explorer 9 mobil változatával, ezt követően pedig a Windows 8 révén javítana pozícióján, amely immár ARM-processzorokon is vidáman elfut majd. Még a Motorola is saját webes mobil operációs rendszeren dolgozik, bár ők azért az asztali szegmensen nincsenek jelen.
Elsősorban erre, vagyis az önálló platformok megjelenésére, valamint a böngészők szerepének kiterjesztésére hivatkozva írják egyesek, hogy a Mozilla komoly hátrányba kerülhet az elkövetkező időszakban, lévén, hogy esetükben ez a platform (és a hozzá kapcsolódó app store) hiányzik. Ezen gondolatmenet szerint a kiegészítők 2011-ben már nem sokat jelentenek, a hangsúly az alkalmazásokon van.
Bár a fanatikus felhasználói bázis révén a Firefox még húzhatja egy ideig, a riválisoknak jóval kedvezőbb esélyeik vannak mind az asztali, mind pedig a mobil szegmensen belül. Mondják ezt még akkor is, ha a Firefox 4 sokkal gyorsabban talált otthonra a felhasználók szívében, mint az IE9 (hiszen alig néhány nappal megjelenésük után előbbi már 3, utóbbi pedig alig 1,8 százaléknál tartott), nem beszélve arról, hogy találhatunk olyan szempontokat is, amelyek kifejezetten az alapítvány mellett szólnak.
Rögtön ismételnék magunkat, és kiemelnénk, hogy egy alapítványról beszélünk, nem pedig pénzsóvár vállalatról, amely kizárólag a felhasználók pénzére áhítozik (és ebben a böngészőt tekinti kitűnő eszköznek). Ehhez kapcsolódóan legalább ilyen fontos, hogy a nagyok közül egyedül a Firefox-projekt teljesen nyílt, míg a többiek esetében egyértelműen kereskedelmi jellegű, avagy bizonyos korlátozásokat alkalmazó fejlesztésről van szó.
A Firefox végével kapcsolatos jóslatokat elvetők ehhez hozzáteszik, hogy éppen a Firefox (és az Opera) kínál egységes asztali és mobil élményt, a lehető legkevesebb eltérést ezek között, miközben a konkurens szoftverekről ez többnyire nem mondható el. (Lásd az Android és a Chrome által fémjelzett kettősséget, illetve az Android 2.x és 3.0 közötti különbségeket). Nem mehetünk el amellett sem, hogy a Mozilla rendelkezésére áll a külső fejlesztők garmadája, akik minden bizonnyal nem pártolnak majd el egyhamar, sőt a gyakoribb megjelenések őket is ösztönözhetik.
A vélemények tehát megoszlanak; korántsem olyan biztos, hogy a böngészőből kinövő, a mobil webes élményre koncentráló új platformok mindent visznek majd, a többiek pedig halálra ítéltettek. Az biztos, hogy minden nagyobb szereplő készül valamilyen újdonsággal (lásd Chrome OS, Windows 8, asztali webOS, stb.), de azt ma még nem lehet megjósolni, hogy ebből mi fog kisülni a végén. Egyelőre marad a böngészők versenyfutása (nevezhetjük ezt a klónok támadásának is, tekintettel a hasonlóságra), amihez képest egyesek szerint a kilencvenes évek Microsoft - Netscape párharca eltörpül majd, és meglátjuk, hogy a felhasználók melyik fejlesztés mellett voksolnak majd a legnagyobb arányban.
Forrás: SG.hu
