A Business Software Alliance, a világ több szoftvercégét képviselő nemzetközi szervezet az IDC piackutató céggel együttesen ismertette az illegális szoftverhasználatról készített, hetedik éves globális tanulmányát. A tanulmány 100-nál is több országban követi nyomon az illegális PC-s szoftverek arányának alakulását. A tanulmány megállapításai szerint Magyarországon a személyi számítógépekre illegálisan telepített szoftverek aránya 2009-ben 1 százalékponttal csökkent, és jelenleg 41%-ot tesz ki. Ezeknek az illegális szoftvereknek a becsült kereskedelmi értéke mintegy 113 millió dollár.
Az illegális szoftverhasználatról készített 2009. évi BSA/IDC tanulmány szerint a globális gazdasági recesszió ellenére az illegális PC-s szoftverek aránya számos piacon csökkent - 54 ország esetében állapított meg mérséklődést a tanulmány - és mindössze 19 gazdaságban emelkedett. Ennek ellenére az illegálisan használt szoftverek globális aránya 41-ről 43 százalékra nőtt, nagyrészt az olyan gyorsan növekvő, nagyarányú illegális szoftverhasználatot felmutató piacok miatt, mint Kína, India és Brazília, melyek növelték részesedésüket a teljes szoftverpiacon belül.
Az IDC szerint 2009-ben minden 100 amerikai dollár értékben jogszerűen beszerzett szoftver mellett további 75 dollár értékű szoftver kerül illegális módon a számítógépekre. Ez a veszteség azonban nemcsak az iparági bevételeket veti vissza, hiszen az illegálisan használt PC-s szoftverek arányának a csökkentése jelentős előnyökkel járna a gazdaság egészét tekintve is. A két cég szerint ha az illegális szoftverek aránya négy év alatt 10 százalékponttal csökkenne, akkor az Magyarországon mintegy 1100 új munkahelyet és 47 milliárd forintos gazdasági teljesítmény növekedést eredményezne, ráadásul további 11 milliárd forint (63 millió dollár) adóbevételt jelentene az állam számára.
Az IDC becslése szerint egy legálisan értékesített szoftver nyomán generált minden dollár után további 3-4 dollár bevételt realizálnak a helyi szolgáltató és forgalmazó társaságok. "Az illegális szoftverhasználat elleni harc továbbra is sürgős feladat és csak minden érintett szereplő összefogásával vezethet sikerre." - mondta dr. Dzsinich Gergely. "A BSA szakmai támogatása, tájékoztató és oktatóprogramjai rendszeresen segítik a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, az adóhatóság, a bírói és az ügyészi szakma képviselőit abban, hogy lépést tudjanak tartani a szoftverek jogtisztasága szempontjából döntő fontosságú licencelés kérdéseivel."
"Két irányra koncentrálunk: egyrészt felvilágosító munka révén minden cégvezetőt rá akarunk döbbenteni arra, hogy nagyon komoly kockázatot vállal akkor, ha cége lopott szoftverrel dolgozik, másrészt pedig támogatást nyújtunk a hatóságoknak, az állami intézményeknek és a bűnüldöző szerveknek ahhoz, hogy munkájukat minél magasabb szakmai színvonalon tudják ellátni." - mondta a BSA Magyarországi Bizottságának elnöke.
Kalózkodás terén a legmagasabb és legalacsonyabb arányú országok
A vizsgált 111 ország közül 54-ben csökkent az illegális szoftverek aránya 2009-ben; azonban az illegális szoftverek nemzetközi aránya 41 százalékról 43 százalékra emelkedett amiatt, hogy a fejlődő gazdaságokban exponenciálisan növekedett a PC-s szoftverek telepítése. Az illegális szoftverek kereskedelmi értéke 2009-ben elérte az 51.4 milliárd USA dollárt. A vizsgált országok közül az illegális szoftverek aránya továbbra is az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Luxemburgban a legalacsonyabb (20, illetve 21-21 százalék), és Grúziában, Zimbabweban és Moldovában a legmagasabb (mindegyik országban meghaladja a 90 százalékot)
A csökkenésben közrejátszottak a forgalmazói legalizációs programok, a kormányzati és iparági tájékoztató kampányok, a szankciók alkalmazása, valamint a technológiai váltások, mint például a digitális jogok kezelésének (DRM) elterjedtebb alkalmazása, valamint a szoftver eszköz gazdálkodás (SAM) szélesebb körű használata. Az illegális szoftverhasználatot ugyanakkor növelte a fogyasztói PC piac gyors növekedése, a régebbi számítógépeken telepített szoftverekkel végzett, a korábbinál intenzívebb tevékenység -mivel ezeken a gépeken jellemzőbb az illegális szoftverek használata -, valamint az, hogy a szoftverkalózok és a számítógépes bűnözők egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak.
